te is?

Szia kedves Te !:)

Mostanában elgondolkodtam a természetvédelem ellentmondásairól.
Hát volt min..
Gondold csak meg..akik a békákat védik,bajba sodorják a gólyákat,akik a vízlépcsők ellen tüntettek ezerrel,azok nem gondolták át talán,hogy az atomenergia,a gázolaj és minden más energia mennyivel szennyezőbb és drágább is.
Hát,fura világban élünk,annyi szent.
Védd a fákat,egyél hódot!
És a hódokat ki védi meg?
Ember legyen a talpán,aki eligazodik ezeken a dolgokon..
A vadász is védi a vadat,hogy legyen mit kilőnie.Az űrkutatás kutatja az űrt,hogy elkerülhessük a zűrt,amikor majd nem lehet a földön élni..Nah,szép,mondhatom..
Persze nem álszenteskedem ám..Én sem akarok már gyertyával világítani és gyalog járni,nem,nem..ebben a világban,ahol kitágult a tér és egyre fontosabb az idő,kellenek ezek a kényelmes dolgok,eszközök.
Azért az járható út számomra,hogy amikor tehetem,bicajjal járok és sosem dobálok szét semmit az utcákon.Igyekszem környezetbarát csomagoló eszközöket használni,ha lehet és nem tartom nyitva az ablakot sokáig,amikor megy a fűtés.
Szóval takarékoskodom és környezetvédek,ahogy tőlem telik..
De akkor sem értem,miért kell valaminek a védelmét kiemelni,míg másokét semmiségnek,bagatell,feledhető dolognak tekintjük.
Vagyis hát..térjünk vissza kicsit a gólyákhoz.
Védjük őket,építünk nekik fészekrakó helyeket,gyógyítjuk a sérült madarakat,ők meg cserébe jól megeszik a védett békáinkat..Hálátlan népség,nah.)
Vagy egyszerűen csak természetes? Azt csinálják,ami a dolguk?Hát persze..ennyire egyszerű.
Persze,azt meg tudom érteni,hogy az utakon elpusztuló ezer és ezer békát átsegítik a túloldalra a természetvédők,akarom mondani,az állatvédők.Az egy jó móka lehet és még hasznos is.
Kérdés,hogy a brekuszok örülnek-e neki..
Én tuti,frászt kapnék,ha egy hatalmas szörnyeteg felemelne a földről és néhány lépést gyalogolna velem(ami nekem kilométereknek tünne)és hipp-hopp,mint a mesében..letenne a túloldalán a világnak.Tudod..oda,az óperenciás tengeren túlra.
Hát nem is tudom...
Szerintem az ilyen békák idegbeteg,rettegő,ufoélménnyel terhelt állatok lesznek,ami az egész életükre kihat a későbbiekben és talán eszükben sincs egy ilyen félelmetes világra utódokat nemzeni.
Mit is mondhatnék..különös világban élünk. Nincs dolog,ami mindenkinek jó,vagy mindenkinek rossz.
Az azonban biztos,hogy segíteni úgy,hogy nem biztos,hogy igény van rá,nem érdemes.
Nem mondom én ezzel azt,hogy ne védjük a természetet és ne figyeljünk oda az apró és nagy állatokra,de néha az az érzésem,hogy egymásra már nem jut annyi figyelem és ez nem jó.Nagyon nem jó.
Na,ezt most nem tudom frappánsan befejezni,pedig úgy kéne..
Tudod mit,kattints a befejezés most! gombra és kész:)

Szép napot,kedves Te!:)

Hát itt vagyok ismét,sűrű bocsánatkérések közepette mosolygok rád:)
Talán megúszom a haragod nélkül.

Igazad van,jól faképnél hagytalak mostanában.
Nem szép dolog,ez tény,de érthető.Legalábbis számomra mindenképp.:)
Az történt ugyanis,hogy időközben beköszöntött a tavasz és képtelen vagyok hosszabb ideig a lakásban maradni.Imádom a napsütést,a madarak csicsergését,az óvatos fejecskéjükkel kikandikáló apró virágokat.Tudod,azokat,amelyek félénkek,de fényre vágynak,ezért hát kikandikálnak a földből,de nem nagyon..épp csak annyira a földtől,hogy az embernek az az érzése,hogy bármikor vissza tudnak bújni a biztonságot adó föld alá,ha valami veszély leselkedne rájuk.Bájosak ezek a kicsi virágok apró fejecskéjükkel,vidám,színes szirmaikkal.Igen,igen..a gólyahírről,az ibolyáról,a hóvirágról beszélekaztán jön a pitypang és sorban majd az egyre bátrabb,kényeskedő,hosszú szárú virágok egészen addig,amig a világ szürkéje varázslatos színkavalkáddá válik.
Milyen különleges teremtményei a világnak a virágok..
Megszületnek,felnőnek,virágba borulnak és elhervadnak néhány hét alatt és csakis azért teremtődtek a világra,hogy gyönyörködtessenek.Azt mondhatja bárki,hogy semmi hasznuk..pedig dehogynem!
Nélkülük nem ugyanaz a világ lenne a világ..Ők azok,akik ünnepi díszbe öltöztetik a világot,a Földet nap mint nap.Szépek és ez épp elég ajándék tőlük,amiért hálásak lehetünk a természetnek.
Ó,jaj,nem tudok most semmiféle okosságot írni Neked,pedig írhatnék kormányválságról,meg politikai káoszról,meg annyi mindenről,ami komolyabb és talán érdekfeszítőbb lenne,de ma nem.
Engedd meg nekem,hogy gondolatban ma a Te monitorodra is csupán egy nagy adag napfényt,egy virágzó rétet,egy bárányfelhős tavaszi kék eget és sok sok mosolyt varázsoljak.
Mert mosolyogni jó és mert a tavasz mosolyt fakaszt mindenki ajkán.

Boldog ,vidám kikeletet Neked!:)

Szia Kedves Te!

Hát megint korán ébredtem.Jellemző..szombat van,tehát aludhatnék bármeddig,de nem.
Fölébredek,mint akinek kötelező.Ki érti ezt..
Hétközben sem alszom el,dehogy..csak épp nem ilyen egyszerű a felkelés.:)
Vajon miért van az,hogy az ember mindig nehezebben engedelmeskedik ösztönösen és tudatosan is olyasminek,ami kötelező.
Vagy csak én lennék ilyen? Nem hiszem.Már az iskolában így kezdődik.Amit kötelező megtanulni,ahhoz nincs kedved.Önként és dalolva tanulsz viszont olyasmit,amit nem kell.Emlékszem pl. hogy amit a bátyám tanult,azt mindig szerettem volna én is érteni,tudni.Meg is tanultam általában,így amikor odajutottam,hogy ugyanazt kellett nekem is tanulnom,már szinte nem volt mit...rég tudtam..hihi.
Miért nem szeretjük a kötelező dolgokat? Mondhatod,hogy az ember szabadnak született,szabad akarattal.Persze.Ez egyértelmű.De a szabályok azonnal életbe léptek,szinte egyidőben az értelem megjelenésével.
Már az ősember felismerte,hogy sokkal jobban képes túlélni,ha bizonyos szabályokat állít fel.Egyedül kóborolva,szabadon élve millió veszély leselkedett rá,sosem volt tehát biztonságban.Amikor aztán rájött,hogy egységben az erő ,meg hogy több szem többet lát,és persze együtt egymásért,azonnal könnyebbé vált az élete.Felállította ugyanis az első szabályokat.Kiosztotta a feladatokat,élt boldogabban,mint addig.Hát igen.Veszélyek ,persze,ugyanúgy leselkedtek rá,de sokkal nagyobb eséllyel védte ki azokat.
Az ősközösség tehát mondhatjuk,hogy ideális társadalmi forma volt.
Vajon miért rontotta el a tulajdon megjelenése ezt az ideális állapotot?
Honnan jöttek az ember negatív tulajdonságai? Hogyan,miből alakultak ki?
Miért nem elégszünk meg azzal,amink van?
Ne érts félre,nem arra gondolok,hogy punnyadjunk a Maslow féle piramis legalján elégedetten..Dehogy.Erről szó sincs.Azt mondom inkább,jusson el minden ember az önmegvalósításig.Mert megtehetné.Csak figyelnünk kéne egymásra.Csak nem kéne felhalmoznunk minden fölösleges dolgot,eszközt,pénzt.Csak oda kéne adni a fölösleget annak,akinek semmije nincs.Mielőtt félreértenél,nem adakozásra gondolok.De nem ám..Az semmit nem érne..
Csak épp hagyni kéne másoknak is,hogy éljenek.Hogy megéljenek.
Hajaj,ez most megint nem az a történet,amit a többség szivesen olvas.Szinte hallom,amint mondod,hogy megdolgoztál azért,amid van.Dolgozzon meg más is.
Sosem fogom érteni a világot,amelyben élek.
Naponta szembesülök azzal,hogy családok lavíroznak a kilátástalanság borotvaélén,miközben mások annyi éleliszert dobnak a kukába,amennyi két másik családnak elegendő lenne.
Nem értem,nem fogom érteni,nem akarom megérteni.
Érthetetlen..nincsenek elfogadható érvek arra,miért jut az egyiknek túl sok és miért a másiknak semmi?!
Olyan gondolatok jutnak eszembe ilyenkor,amit azoktól hallottam,akik a háborús időkben és előtte éltek.Amikor a gyereknek azt kellett mondani este,ha enni kért,hogy nincs. "Ma már alszik a kenyérke,majd holnap ehetsz ismét"
Ebben a zajos világban,ahol az autóktól nem tudunk már közlekedni lassan,ahol a zene szól éjjel nappal,ahol háztartási gépek ezrei szolgálják ki egyre növekvő igényeinket,szóval ebben a zajos világban hogy lehet,hogy elalszik ismét a kenyérke?Magyarázza meg valaki,mert én nem értem:(
Két napja olyan környéken jártam,ahol szembesültem a nyomorral és az ilyen mindig felkavar.
Lehet,hogy nem túl érdekes neked,amit most leírtam,lehet,hogy tudod is,hallottad is már ezerszer..de nekem most ezek a gondolatok jutottak el az agyamtól az ujjaimon át a klaviatúrába és onnan a monitorodra.
Lehet,hogy semmit nem tettem azzal,hogy ideírtam Neked,de azt gondolom,ha az ember beszél az ilyen dolgokról,már valamit tett ellenük,többet,mint ha szőnyeg alá söpörve ,legyintve elmegyünk mellette mondván,hogy változtatni úgy sem tudunk rajta.

Szia kedves Te!

Húúú..ha tudnád,milyen gondolatokat ébresztett ma bennem valaki a megkevert írásom kapcsán!
Merész,nah..de azért elmondom Neked.

Szóval,az úgy volt,hogy valaki szóba hozta ma,hogy érdekesnek tartja a megkevert betűkkel írt szöveget.Mondtam is neki,hogy még érdekesebb legyen,hogy ez csak a magyar nyelvvel működik .
Ő persze ettől még jobban érdeklődött,mondván,hogy az ilyen témákkal foglalkozik sokat.Mármint,hogy a népek és etnikumok nyelvi és szokásbeli sajátosságaival.Beszélgetés közben aztán megvilágosodott az elmém nyelvészetileg és történelmi megközelítésben isláttam már a dolog lényegét.Kétséget kizárva tudtam,hogy a Bábel tornya körüli zűrzavarhoz vezet vissza ez a nyelvészeti egyedisége a magyarnak.
Hát...gondolhatod,hogy beindult azonnal a fantáziám a saját gondolatom hatására..:)
Még a végén addig csűröm-csavarom a dolgot,hogy megállapítom,hogy hogy a bábeli zűrzavart is mi,magyarok okoztuk.Senki más nem értett ott semmit a végén már,csak mi magyarok..hihi
Na ugye,hogy merész ...
Pedig akár még legendát is építhetnénk rá..gondolj csak bele..A magyar ,mint kiválasztott nemzet,akik azzal büszkélkedhetnek,hogy a Föld szíve itt,nálunk dobog,Dobogó-kőn,simán bevállalhatna egy ilyen bábeli zűrzavart is.Szóval Bábelben is ott hagyhattuk akár a névjegyünket,nem vitás.)
Aztán,később persze a többi nyelv szépen rendbe szedődött az évszázadok során,a magyar meg maradt az,ami volt.Szétszedve,összerakva,megbontva és megkeverve...mi megértjük egymást.
Megértjük az összes magyart,bárhol a világon.
Azért kár,hogy más nemzetek gyermekeit már nem annyira akarjuk megérteni,hiába beszélnek magyarul.Hiába élnek itt,a föld dobogó szíve közelében..Hát..ezt így nem kellett volna leírnom.Annyira jól alakult ez a legenda a magyarok bábeli dolgairól,amig nem kezdtem itthonról nézni a dolgot.
Lehet,hogy nálunk ,magyaroknál alap a zűrzavar?Nem is vagyunk képesek talán nyugodtan élni?Ki tudja..
Mindenesetre én,személy szerint nem voltam ott Bábelben anno,legalábbis nem emlékszem rá,így engem tessenek kihagyni a felelősségre vonás alól.Nem onnan hoztam magammal a megkevert írást.Nem is vagyok egy zűrös alak,csak épp különös gondolataim támadnak néha és remek fantázia társul hozzá.)

Szia kedves Te!

Képzeld,tegnap kvízmester voltam!:)))
Na,ne gondold,hogy igaziból,mert a mesteri szinthez olyan távol álltam,mint Makó Jeruzsálemhez,de a lelkesedésem mesteri volt.
Persze lehetett volna tökéletes is a játék,de naná,hogy nem lett.Miért is lenne bármi tökéletes,amibe belefogok.:))
Elmondom.jó?
Az úgy kezdődött,hogy egy kedves barátnőm tegnap délelőtt megkérdezte,összeállítanék-e egy kérdés sort az esti kvízhez,mert ő nem ér rá.Mondanom sem kell,hogy azonnal igent mondtam.Hogyne mondtam volna,amikor imádom a kvízeket,azt,aki megkért és a társaságot,akikkel együtt szoktunk kvízelni hétvégenként.Szóval nekiláttam és összeállítottam egy,szerintem igazán kedves kis kérdés sort.Nem nehezet,nem túl könnyűt..inkább olyan vegyeset.Legyen játék,móka ,sikerélmény,nem az a lényeg,hogy senki ne tudjon semmit.Sokkal jobban örülök,ha mindenki minden kérdésre jól válaszol.Persze tettem a kvízembe bugyuta,egyszerű kis kérdéseket is,meg Március 15.-éhez kapcsolódót,amit,ugye,mindenki töviről-hegyire ismer.
Szóval minden egyben volt.Önbizalommal és egyben szorongással telve,lámpalázasan indultam neki a játéknak.
Fél 10-kor szoktunk kezdeni,de előtte két perccel még csak ketten voltunk.Nem is volt igazán meghírdetve a játék,nem tudta senki,lesz-e vagy sem.Az előző hely ugyanis,ahol eddig játszottunk,hirtelen megszünt.10 perccel fél10 utánra azért összegyűlt egy kisebb társaság.A  játék kezdődhetett.
Így történt:
Szép jó estét minden kedves játékosnak!Megtiszteltetés,hogy én lehetek az első ebben az új szobában,aki a kérdéseket összeállíthattam.
A szabályok változatlanok.Jó válasz 1 pontot,első jó válasz 2 pontot,egyedüli jó válasz 3 pontot ér.Ha nincs jó válasz,a 3 pont a kvízmesteré.:)
20 kérdés lesz,két részletben.Félidőben 5 perc szünet.:)
Általános műveltségi vetélkedő lesz a mai.
Jó játékot mindenkinek! :)
Első kérdés történelem.
Kik voltak I.Erzsébet angol királynő szülei?
....és a válaszokat sehol sem találtam.Vagyis találtam én,be is másoltam az egerembe,de lányos zavaromban valahová odaklikkeltem és a beillesztés nem sikerült.A lehetséges válaszok úgy eltüntek,mint szürke szamár a ködben...
Választhattam,hogy pánikba esek,vagy folytatom valahogy.Nem volt idő keresgélni,mert a játékos társaim kihegyezett klaviatúrával várták a lehetséges válaszokat,hogy elsőként klikkelhessenek a megfelelőre,amit már előre tudtak is szerintem,csak épp a számot nem,hogy hányadik helyen fog megjelenni a jó válasz.
De nem jelent meg soha...
Gyorsan közöltem hát,hogy elveszítettem az első kérdésre adandó válaszaimat és folytatom második kérdéssel.Majd később megkeresem erre az elsőre a választ.:)
Szerencsére remek társaság gyűlt össze ,intelligens játékosokkal.Jókat nevettünk a malőrön és folytattuk a játékot.Talán,így utólag belegondolva jót is tett a játéknak ez a kis (hatalmas)baki,megadta a játék alaphangulatát.Vidáman,jó hangulatban folytatódott a játék.
Szépen ment a játék az 5. kérdésig.
Akkor jött a második hiba,ami ugyan nem szegte kedvemet,de jócskán visszavett az önbizalmamból.))
Szépen bemásoltam:az 5. kérdés következik. Irodalmi kérdés.
1. Jack London, 2. Anatole France, 3. Alberto Moravia, 4. Lengyel Menyhért
és vártam,és vártam...és vártam,és vártam...
De nem jöttek a válaszok.))
És akkor még meg is kérdeztem,hogy miért nem válaszolnak?:)))
Hát mert nincs kérdés...volt a válasz:D
Ekkor aztán bemásoltam gyorsan a kérdést is.
Melyik író neve utal saját hazájára?_ez volt a kérdés:)
Hát..mit ne mondjak..ennél mozgalmasabb kvízben még sosem vettem részt..repült az idő..úgy éreztem,pillanatok alatt vége lett a játéknak.
Az biztos,hogy nem vált monotonná a kérdezz-felelek..:)
Most aztán csak reménykedni merek,hogy máskor is kapok lehetőséget ,mert bár mindenki azt mondta,hogy minden teljesen rendben volt,én tudom,hogy ennél azért jobb is tud lenni egy kvízmester,nah.)))
Hát ennyi volt az első kvízmesterségem története.Ha valakinek szüksége lenne egy kérdés sorra,szóljon .Bármikor rendelkezésére állok:D

Szia,kedves Te!

Már azt hittem,soha többé nem tudok írni ide,annyira nem volt semmi témám.
Aztán rájöttem tegnap,hogy én magam is lehetek a témám,nem kell mindenáron valami konkrétumról írni.
A gondolat-szökések ellen is van már módszerem.Notesz a bűvös szó!
Ha kevés az eszed,legyen noteszed:) Napközben olyan sok megírásra érdemes dolog történik az emberrel,annyi érdekes sőt,néha egész jó gondolat születik a fejében,hogy érdemes leírni azonnal. Ugyanis mire géphez kerülök,többnyire elfelejtem,vagy már nem tudom olyan jól megfogalmazni.Szóval mindig az eredeti gondolat az igazi.
Veszek is ma egy noteszt és beleírom kis okosságaimat,amelyek a nap folyamán eszembe jutnak,így Neked is el tudom mesélni majd.Persze,eredetileg nem egy naplószerű ,énblog-szerű,ésszerű blognak indult ez,de ha egyszer ilyen irányba szeretne elmenni,hagyom,menjen csak.Én meg megyek utána.) Mi mást tehetnék? Ha nem megyek,itt maradok egyedül,blogtalanul és akkor ,ugye,minek is kezdtem bele?.
Ez persze nem jelenti azt,hogy rólam fog szólni a blog mostantól.Áááá,dehogy.Még csak az kéne.))
Csak épp nem fókuszálok semmire.Írom,ahogy bírom.Az angyalokról is például...írtam volna tovább az angyalos posztot,de valamiért nem akarom most.Hogy miért? Hát,ez jó kérdés.Azért,mert csak:D Biztos így kell ennek lennie..nincsenek véletlenek.Majd visszatérek rájuk egyszer.Addig is vigyáznak mindenkire..szóval nem kell sietnem.Nem vagyok alapból babonás tipus.Ebből a "péntek 13" projektből pl kifejezetten kezd elegem lenni.Rémüldözik a babonás világ így is eléggé.Meg persze a nem babonások is,csak ők titkolják.:)Pedig szerintem ugyanolyan nap volt,mint a többi.Csak épp pénteken és épp 13.-án.
Kolléganőm pl. tegnap délután gondterhelten sóhajtott fel:-Szörnyű nap ez a péntek 13!-Óó,szegénykém-mondtam azonnal együttérzőn-,valami rossz dolog történt ma veled? Mire Ő:-Á,dehogy,csak olyan rossz ez a nap!.Nade akkor mitől rossz? Semmi rossz nem történt..Ki érti ezt?..Ez is,mint minden más,az agyban dől el szerintem.Ha eleve rosszul indítok egy napot,tele félelemmel és szorongással,persze,hogy az apró kellemetlenségek is felnagyítódnak és persze,hogy bevonzom a rosszat a gondolataimmal.Ezt a szót sem szeretem...bevonzom...milyen idétlen a hangzása..de hát tudsz jobbat helyette? Mert nekem nem jut most eszembe jobb ennél.
Szóval nem kéne nekünk két péntek 13.-a egymás után,nah.Hagyni kellene némi pihenőidőt az embereknek.Ki sem heverték a februárit és máris itt a márciusi babonanap.)
De nézzük a pozitív oldalát.Letudtuk egy időre ,nem lesz mostanában ilyen.Ez azért jó..nem?:))
Persze van helyette fekete macska,meg kéményseprő,meg a modern világ babonája..a trabant:DTudtad,hogy ha trabantot látsz,kívánnod kell csak valamit és teljesül?:)))
Mióta ezt hallottam,eszelősen vadászok a trabantokra.Kívánságom volna bőven..teljesületlen és teljesíthetetlen is,szóval van miért trabantokat keresgélni,de sajnos ezt a trabik nem veszik figyelembe.Egyszerűen nem kerülnek az utamba.Nah,szép:P Várhatok a szerencsémre,meg a kívánságaim beteljesülésére ítéletnapig:)
Egyetlen babonában viszont hiszek. ha elindulok valahová és vissza kell fordulnom valamiért,tuti,hogy hiába megyek.Próbáltam,tapasztaltam,viaskodtam,harcoltam a babonámmal,de ő nyert.Többször továbbmentem,hiába jutott eszembe a babona,miszerint ha visszafordul az ember,sikertelen lesz a dolog,amiért elindult.Jó sokszor elmentem ügyeket intézni,venni valamit,vagy épp meglátogatni valakit fölöslegesen,mert nem volt félfogadás,elfogyott a termék és persze nem volt épp otthon,akihez indultam.Szóval babonás lettem,nah.)
Persze,ennek is megvan az ellenszere,mint szinte minden babonának.Ha visszafordulok valamiért,bármennyire sietnék,leülök egy picit,mielőtt újból elindulnék.Így ugyanis már nem visszafordulás,hanem újra indulás a dolog:)Ami a legkülönösebb az egészben,hogy működik!!!
Ki hitte volna.)

Szia Kedves Te!

Valahogy mindig azokat a dolgokat igyekszem megmagyarázni,amelyek megmagyarázhatatlanok.
Ilyenek például az angyalok.Már az gondolatmenet indulásakor felvetődik a kérdés,hogy vannak-e angyalok,vagy nincsenek?Ha vannak,milyenek és hol élnek? Látható vagy láthatatlan lények ?Kifélék ,mifélék?Honnan tudhatom,hogy vannak,hogy segítenek,hogy vigyáznak rám?
Ezekre a kérdésekre sajnos nem tudom a választ.Azt viszont hiszem,hogy angyalok pedig vannak.
Én még a földi angyalokban is hiszek,akik itt élnek közöttünk és nem tudjuk,csak érezzük,hogy angyali teremtések. Kedvesek,mosolygósak,segítőkészek,elnézők,figyelmesek,megbocsátók és elnézők.Szóval olyanok,mint az anyák:)Persze,az anyák között is lehetnek angyalok,de az angyalok között tuti,hogy nincsenek anyák.Az angyaloknak ugyanis nincs nemük.Na,nem a földi angyalokra gondolok,ők persze hús-vér emberek,akik azért születtek a földre,hogy önkéntes küldetést vállalva igyekezzenek enyhíteni a gondokat,bajokat.
Az "igazi" angyalokról beszélek,akik valahol egy párhuzamos dimenzióban élnek és minden pillanatban velünk vannak,segítenek,vigyáznak ránk.Hát persze ezt a párhuzamos dimenziót kicsit nehéz felfognom racionális elmémmel,de azért hiszem,hogy ez így van,hogy létezik ilyen itt,mellettünk,csak épp láthatatlanul.Jó hinni ebben.Megnyugtató a tudat,hogy igazán nagy baj nem érhet és ez az én esetemben hatványozottan fontos,amilyen szétszórt és figyelmetlen vagyok néha.:) Ha figyelünk az angyalokra,mindig megsúgják,mi a helyes,mi nem.Úgy hívjuk,intuíció.)Csak épp hajlamosak vagyunk nem figyelni rá.Pedig sokszor segítene.
Amikor még az ember icipici,annyira tud hinni az angyalos-tündéres mesékben..aztán egyszer csak arra ébred,hogy felnőttként gondolkodik és nem hisz többé..Nagy kár.Persze,az angyalok sosem haragszanak ezért,ahogy másért sem,mivel ők ezt az érzést nem ismerik.
Egyszerűen szeretnek feltétel nélküli,őszinte,igaz szeretettel,ők azok,akik tényleg nem várnak semmit érte,még viszont szeretetet sem.
Az angyalok léte olyan egyszerű és kézzelfogható,mégis annyira hihetetlen és megfoghatatlan..Hát igen..ez kissé ellentmondásosnak tünhet,de hidd el,tudom,miről beszélek.
Például olyan esetek bizonyítják ezt számomra,amikor kilátástalannak érzek egy helyzetet,ami varázsütésre az utolsó pillanatban megoldódik.Nem,nem,ne gondold,hogy valaki más oldja meg helyettem.Én magam találom meg a megoldást olyan kérdésekben,amelyeknél már semmi reményt nem látnál.De azért ilyenkor felvetődik a kérdés,hogy vajon akkor miért nem oldottam meg korábban a dolgot? Hát persze,hogy az angyalok sugallják a megoldást ilyenkor.)
Aki nem hiszi,járjon utána.Én hiszem.)
Ne gondold ám,Kedves Te,hogy én valami okkultista,dogmákkal élő,elvarázsolt valaki vagyok.Nem bizony!Nagyon is tudatos vagyok a saját dolgaimban és a másokéban még inkább.Mert a mások bajára sokkal jobban rálát az ember és így sokkal könnyebben segít másokon épp ezért,mint önmagán.Abban viszont mindenképp hiszek,hogy ha valamit nagyon akarok és nagyon nem akar sikerülni,akkor annak nem is kell sikerülnie.
Utólag mindig be is bizonyosodik,hogy ez így igaz.
Ez tipikusan olyan írás,amelyet képtelenség normálisan befejezni,mert annyit lehetne még beszélni róla,de inkább majd holnap folytatom,mert félő,hogy megunod olvasni.Mesélek majd arról,hogyan is tanítják az angyaltanfolyamokon azt,hogy az angyalokkal pl hogy lehet kommunikálni.
Addig is vigyázzanak rád az angyalok és legyen boldog,szép napod.)

Szia,kedves Te!:)

 

Ma megint semmi téma nincs,amiről ide írhatnék neked.

Nehéz ez a blogger élet,nem vitás..Amikor érzed,hogy írnod kéne,de üres a fejed,na akkor jön az a kétségbeesett kisérlet,hogy elkezdessz írni valamit és előbb utóbb lesz belőle úgy is valami.Vagy nem.De ezt előre sosem lehet tudni.Mert ugye,írni bármiről lehet,még a semmiről is hosszasan,Kimerítően elemezheted,hogy a semmi miért nem semmi.Mert ha már semmi ,akkor valaminek lennie kell.Egyáltalán létezik olyan,hogy semmi?Elvileg kellene,hogy létezzen,nyilván azért keletkezett a szó,de mivel mindig mindenhol van valami,érdekesen tudom elképzelni a semmit...mert elképzelem nyilván valamilyennek.Az ember ugyanis mindent elképzel,amiről beszél,vagy gondolkodik.Képekben gondolkodunk ugyanis.Színes,érdekes képek sora száguldozik az elménkben gondolkodás közben,mert ugye,nem csak a szemünkkel látunk,bár sok ember nem akar másként látni.Olyanok ezek az emberek,akiknek minden vagy fekete,vagy fehér..nincs átmenet,nincs kompromisszum,nincs képzelet,csak realitás van.Nem szeretnék képzelet nélkül élni.

A képzelet színessé teszi a szürke,unalmas hétköznapi világot is.Színesben látni a világot csodás adomány a sorstól.Annyi keserűség,annyi bánat és szomorúság van a világon,hogy ha nem lenne szárnyaló.színes képzelet,talán mindenki depressziós lenne egy idő után.De szerencsére szép,színes álmokkal az őszies,borongós,szürke világ is napfényessé , barátságossá válhat.

Hát..továbbra sem jutott eszembe semmi okosság,így most abbahagyom az írást,mert nincs értelme erőltetni a dolgot.Majd írok Neked holnap.Jó?:)

Szia,Kedves Te!

Fölébredtem korán és már nem merek visszaaludni,mert abból tuti ,hogy késés lenne,így gondoltam,írok ide neked valamit.
Persze csak úgy írni valamit nem olyan könnyű ám.Főleg félkómás,hajnali aggyal..hihi
De azért megpróbálom.
Pl eszembe jutott a tegnapi mandalás írás kapcsán,hogy az EDDA is egy mandaláról énekel."Kör közepén állok,körbevesznek jó barátok,körbevesznek jó barátok s rosszak".."ha egyszer odébbállok,a kör közepéről majd hiányzok.Rám többé nem találtok rosszak."

Mindannyian a körünk közepén állunk s a rosszak nem találnak ránk ,ha kiszállunk a körből s elindulunk az ismeretlen úton egy másik élet,egy másik világ,vagy az örökkévalóság irányába.
Azért írtam alternatívákat,mert mindenki másként gondolja ezt az utat a végtelenbe.
Nah,még mielőtt depressziósnak titulálnád írásomat,elmondom,mit is gondolok erről.

A halált pihenőnek tekintem két élet között.Voltam már és leszek is még,ebben biztos vagyok.
Nekem ez az egyetlen kis élet,amelyet épp most élek,nem elég arra,hogy elintézzek mindent,amiért születtem,születek majd és szoktam születni általában 70-80 évenként..hihi
Igen,igen,jól látod! Hiszek a reinkarnációban.A lélekvándorlás nagy utazása sok sok állomással tarkítva,megtanít nekem mindent,ami tanulható és közben továbbadok másoknak mindent ,amit tanulok.
Mert erről szól az élet,erről szól a karma törvénye.
Folyamatosan tanulunk és tanítunk minden szavunkkal,minden mosolyunkkal,minden bánatunkkal.
Maga a karma egy nagy tanulásról szól.Igyekszem tehát a karma által számomra kijelölt leckéket megtanulni,több kevesebb sikerrel.
Persze,hamar rá lehet jönni,hogy nem tanultam meg a leckét,a jó öreg tanító,a Szaturnusz ugyanis újra és újra elém teszi a feladatot,amíg hibátlanul nem tudom megoldani.
Márpedig én tele vagyok hibákkal,ez tény.)

Eléggé kemény a mostani karmám is,de a régebbiekkel sem nagyon dicsekedhetek.
Előző életeimben sosem voltam sem királynő,sem főpapnő,de még valami bölcs tanító sem..legalábbis nem tudok róla.Pedig az olyan menő dolog mostanában..:)
Tudok viszont arról,amikor 1100 környékén voltam szerzetes..hihi
Meg egyszer,valamivel később voltam méhész is.Mondjuk ez nem kellemes emlékű élet,ma is kerülöm a méheket,mert anno halálra csíptek..Ronda egy halál,mondhatom:S
Voltam aztán orvos többször is,meg filozófus,valamint parasztasszony.
Minden életemből hoztam valami emléket,úgy érzem.
Ha az embert valami megmagyarázhatatlan módon vonzza,vagy épp taszítja,az bizony elképzelhető,hogy valamely előző életbeli élmény következménye.

Persze,nem akarlak rábeszélni,hogy te is hidd,amit én.
Mindenkinek van saját hite,nem érdemes és nem is szabad szándékosan  befolyásolni.
Nekem ez a hit megfelelő.
Ha vallásos lennék,minden bizonnyal buddhista lennék,de nem vagyok.
Nekem saját,külön bejáratú hitem van,épp nekem való ,olyan,amelyet egyetlen egyház sem köthet gúzsba dogmákkal,tanításokkal,szabályokkal.
Szárnyaló,boldog hit az enyém,mely állandó optimizmussal fűszerezve az emberi értelemben,a szeretetben ,az elfogadásban ,a valamikori világbékében és a mosoly erejében hisz.:)

       Szia Kedves Te!

Tudom,tudom,..tegnapra ígértem,hogy elmesélem a színek jelentését Neked a mandalafestéshez,bocsáss meg nekem ,kérlek.
Amikor épp kész lettem volna az írással,egy rettenetes fagyos vihar elsöpört mindent a gépemről..
Alig tudtam újraindítani..

Viszont most leírok Neked szépen mindent.

Először is tudnod kell,hogy a Feng shui három minőségre osztja a színeket.Van Jin,Jang minőség és a kettő keveréke is.
A Jin és a Jang egymást kiegészítő ,ellentétes töltésű energia, mely biztosítja a mindenség egyensúlyát,harmóniáját.
Egyik sem jobb,vagy rosszabb a másiknál..mindkettő szükséges lehetőségeink megnyilatkozásához.
A feng shui fontos alapelve,hogy figyeljünk e két energia egyensúlyára.

A szín mindig a fénnyel van összefüggésben,a világmindenség sötét. A fény maga a derű..A színek képesek megnyugtatni,felvidítani,esetleg lehangolni vagy épp idegesíteni is bennünket.
A mandalánk festése közben érdemes tehát figyelni a színekre,mert így tudjuk igényeinknek megfelelőre festeni a mandalát.

Íme tehát,amit a színekről tudni lehet,vagyis inkább amit én tudok róluk.)

Az ARANY Jang minőségű,jelentése: bölcsesség,gazdagság,méltóság,egység,béke,örökkévalóság.
A EZÜST Jin minőségű,jelentése: érzékfeletti,természetfeletti képességek,jólét,csillogás,ragyogás.
A SZÜRKE Jang-Jin energiájú,jelentése: szégyenlősség,félénkség.
A FEHÉR Jin energiájú,jelentése: őszinteség,ártatlanság,tisztaság,születés,erény,tökéletesség,maximalizmus.
A FEKETE Jang energiájú,jelentése: tisztelet,hírnév,méltóság,de jelent bánatot,szomorúságot,reménytelenséget,titkot,megérzést is.
A VÖRÖS Jang energiájú,jelentése: életkedv,energiaáramlás,erő,cselekvés,bőség.Ez a szín vonzza a szerencsét.
A SÖTÉTVÖRÖS Jang energiájú,jelentése: szerelem,szeretet,élet.Temperamentumos szín.
A TŰZVÖRÖS Jang energiájú,jelentése: önbizalom,önállóság,szenvedély.
A SKARLÁTVÖRÖS Jang energiájú,jelentése: érzékiség,túlzott ösztönösség.
A KARMAZSINVÖRÖS Jang energiájú,jelentése: vidámság,életkedv.
A RÓZSASZÍN Jang energiájú,jelentése: erőszakmentesség,romantika,éretlenség,tartózkodás.
A SÁRGA Jang energiájú,jelentése: kibontakozás,bölcsesség,határozottság,öröm,fény,hírnév,derűlátás,megkönnyebbülés.
A NARANCSSÁRGA Jang energiájú,jelentése optimizmus,nyiltság,bizalom,egészség,becsvágyás,erő,aktivitás.
AZ OKKERSÁRGA Jang energiájú,jelentése féltékenység,irígység,alattomosság,ravaszság,önhittség.
A VILÁGOSSÁRGA Jang energiájú,jelentése: fogékonyság,éles elme,barátság,fantázia,felületesség.
A CITROMSÁRGA Jang energiájú,jelentése lelki beállítottság.
A ZÖLD Jin energiájú,jelentése: nyugodtság,frissesség,belső nyugalom,egyensúly,béke,remény.
AZ ALMAZÖLD Jin energiájú,jelentése: letisztultság,gyógyulás,muzikalitás.
AZ OLAJZÖLD Jin energiájú,jelentése: melankólia.
A KÉKESZÖLD Jin energiájú,jelentése: elégedettség,magabiztosság,tisztulás.
A TÜRKIZKÉK Jin energiájú,jelentése: társas hajlam,közvetlenség,közlékenység,barátság,öntudat,humor.
A KÉK Jin energiájú,jelentése: nyugalom,derű,biztonság,békesség,védelem,harmónia.
A TENGERÉSZKÉK Jin minőségű,jelentése: tiszteletreméltóság,becsületesség.
A KIRÁLYKÉK Jin minőségű,jelentése: kiegyensúlyozottság,hűség.
A VILÁGOSKÉK Jin energiájú,jelentése: frissesség,könnyedség,romantika.
A SZÜRKÉSKÉK Jang-Jin energiájú,jelentése: hiszékenység,bizakodás.
AZ IBOLYAKÉK Jang-Jin energiájú,jelentése: intuíció,ösztönös ráérzés.
A LILA Jang-Jin energiájú,jelentése: szellemi befelé fordulás,gyógyító erő.
A VÖRÖSESBARNA Jang energiájú,jelentése: reménytelenség.
A BARNA Jang energiájú,jelentése: fösvénység,mohóság,lassulás,stabilitás,biztonság.

Néha úgy tűnhet,hogy eléggé összetett és néha ellentmondásos a színek jelentése,de hidd el,megtalálod a számodra ideális színösszeállítást.

Kellemes időtöltést!
Fess egy mandalát magadnak:)

Szia Kedves Te!

Rajzolj egy mandalát!:)
Hogy miért?
Mert mandalát rajzolni jó!

Megnyugtat,kiegyensúlyozottá tesz,szórakoztat,gondolkodásra serkent és gondolatokat ébreszt,
harmóniát teremt és kikapcsol.
Persze az sem elhanyagolható szempont,hogy a mandalák szépek.
Rajzolhatsz mandalát valamilyen céllal és akkor jó,ha tudod,milyen színeket használj,hogy megfeleljen az adott célnak,de rajzolhatod céltalanul,csak úgy..mert gyönyörködtet.
Akkor a mandala mesél rólad.A színek,formák elárulják ,milyen épp a hangulatod,hogy érzed magad,mire vágysz .Mert a gondolataid kivetülnek a színeid által a mandaládra.

Mondom én,hogy rajzolj egy mandalát!:)
A mandala szanszkrit eredetű szó.Kör a jelentése,amely az egységet,tökéletességet,Egészet szimbolizálja.
Igaz,hogy a mandala nem mindig kör alakú,de mindig a Világmindenséget jelképezi.
Mégis,nekem a kör alakú mandalák állnak legközelebb a szívemhez.a kör folyamatosságot,örökkévalóságot,harmóniát tükröz.Nem véletlen,hogy annyi helyen megjelenik,
csak nem gondolunk rá mandalaként,ha egy rózsaablakot látunk egy templom díszeként.
Egy kör alakú szökőkút sem juttatja eszünkbe a mandalát,csak épp jó nézni,amint a víz a körben magasba szökken majd aláfolyik ,hogy ismét indulhasson fölfelé.

A kör a zen buddhizmusban az alapelvvel harmóniában élő ember jelképe.A meditáló ember a mandala,(mint mikrokozmosz) segítségével ráhangolódhat a makrokozmoszra és felismerheti önmaga helyét és szerepét.

Rajzolj hát egy mandalát ha szomorú vagy és ha vidám,akkor is,ha keresel és nem találsz,ha találtál,de nem érted.Egy papír és egy ceruza kell csupán és bárhol rajzolhatsz mandalát,persze lélekben,gondolatban színesre festve.

Ha belegondolsz,a kisgyerekek is először kört próbálnak rajzolni.Legalábbis körhöz hasonló formát:)
Ez sem lehet véletlen.Az ő lelkük még teljes harmóniában él a világgal és ez kivetül a rajzaikra is.
Kár,hogy csak rövid ideig tart ez az ideális kerek világ ..kinövünk belőle hamar.

De amint rajzolsz egy mandalát,azonnal visszatérhetsz a harmonikus,egységes,szép világhoz.

Mára befejezem,de holnap írok Neked a színekről és jelentésükről,hogy ha kedvet kaptál rajzolni egy mandalát,segítségedre legyek ezzel is.

Siza,Kdeevs Te!

Eőzlő írsomáabn ítarm egy iylen özsesivszsa kveret sözvgeet és msot kpiórálbom, el tduod-e
ovalnsi,ha az eégsz sözgveet így íorm.

Ne rtetnej meg kelrék anozanl és ne hgayj itt,póráblokzz! Én idmáom,hgoy enynrie eygesrzű
a mgayar sözgveet ínri és ovalsni.
Nem cask jó jtéák,de egolnodkoldattó is,hgoy meinynre msáénkt godonlujk az aygnuk mkűödséét,
mnit agohy az kpées mkűöndi.
Mnnyei kainkzáaltan lheetsőéget rjet még az emle.
Cask épp nem imesjrük.Prezse az iyeln dloogkra is vleélteünl jön rá vlaaki vlahaol.
Így lheet ez a taálámynonkál is.

Van eygezsr az emle,aki fnatáizaúds gnodlotakoat piaprra vet (ő pl egy scifi író) és van a tdóus emle,aki elkzed
eennk a mgveaólstísáán gnodlodokni.Így süzelntek a tlaálnyoámk.
Hihi..tduod,msot mrie jtöetm rá,míg ezt itt íorm?
Arra,hgoy az agy egy idő uátn a keevrt íárst is mgezskoja,nem cask a kveert ovalssát:)))
Prezse,lheet hgoy már rjöátt vlkaai etőletm,de én eőrrl nem tduatm,így nkeem új fleefezdés.
Iagoztlam hát mgaanmak mgaam , maagm !:))

Pórábld ki,ha nem snaájold az iőedt rá!

Na,eőbbl eynni eélg azt hsziem.
Nkeem jó kis atygrona vlot,rmeéelm,nkeed is :)

Ha nem tduatd evloansi,slózj kréelk,bár sjeetm,nem fog sneki sóznli,hsiz mkűdöik,lhatáotd!:)

Szia kedves Te!

Ma valaki azt mondta nekem,hogy "elblogosodom" lassan.
Komolyan gondolkodóba ejtett a dolog.Hogy lehet elblogosodni?
Valószínűleg úgy,hogy úgy beszélsz mindig,mintha nem lenne mód visszakérdezni:)
Mindent úgy mond el az ember,hogy az egyértelmű legyen,így belehal a beszélgetés a blogosodásba.
Elszomorított a dolog,nem tagadom.
Nem szeretnék elblogosodni.

Mert az ugye,egy dolog,hogy az ember leírja amit gondol és jó esetben valaki el is olvassa,
de vajon hová vezet,ha a kommunikáció egyoldalúvá válik?
Egyáltalán válik-e azzá,vagy csak szabatosabban fogalmaz az ember?
Lehet,hogy lassan lassan megtanulok blog-ul beszélni?Azt szoktam mondani a chat-en beszélgetve,ha valaki összekuszált betűkkel,hibásan vagy rövidítve ír,hogy sebaj,jól beszélek már cset-ül.:)
Most akkor tanulok blog-ul beszélni.

Persze sem a blog,sem a chat nem hasonlítható az élő beszédhez,mert ingerszegény környezetben,kizárólag a leírt szövegre hagyatkozhatsz és így nehezebb a dolog,hiszen nem állnak rendelkezésre olyan eszközök,mint a mimika,a testbeszéd,a szemkontaktus,a hang.Könnyebb így vagy nehezebb a kommunikáció? Ki tudja..de mindenképp szabadabb,az biztos.
Hiszen úgy szárnyalhat a fantázia,ahogy azt szeretné az ember.És hát..az írott szövegnek megvan a maga varázsa,na.

Főleg a magyar nyelvnél.Mert a mi nyelvünk különleges ,ez tény.

Ott van pléádul az a cmarbdigei eygtemeen vgétzet ksiréelt, mley szreint a bteüekt bráimylen
srornebde theejtük a savzabakn,tköétleseen ovlsaahtó lsez,cask az eslő és uotsló bteűenk klel a hleyén mraandi.Egnem lneygüöz az iylen neylvi cdosa:)
Uyge,hgoy nem is oylan bnoylolut a myagar nlyev?

Ehhez képest az én blogosodásom szinte elhanyagolható .Remélem,nem csupa értelmetlen bla bla
 amit leirkálok ide a monitorodra:)

Szia,kedves Te!

Véletlenül elfelejtettem tegnap föltenni ide ezt az írást.
Nincs ezzel semmi baj,legalább teszek hozzá új gondolatokat.Vehetnék is el belőle,de nem
akarok.Még véletlenül kihagynék belőle valami fontosat.
Bár írhatok is hozzá olyasmit,ami véletlenül sem szerencsés dolog.Úgy értem,nem hogy javítaná,de inkább rontja az írásom minőségét.
Minőségét?...Ez de rossz szó ide...sebaj,itt hagyom..biztos nem véletlen,hogy ez jutott az agyamtól az ujjaimon át a billentyűkbe,majd onnan a monitorodra:)

Mert véletlenek pedig nincsenek.Ebben szinte biztos vagyok.Úgy is írhatnám,hogy meggyőződésem.
De ha nincsenek véletlenek,akkor ki irányítja az eseményeket,történéseket? Miért teszünk,vagy nem teszünk valamit?
Minden előre meg van írva valami képzeletbeli hatalmas könyvben,amit egy képzeletbeli,hatalmas entitás lapozgat és irányít?
Vagy szét van osztva millió kedves pici angyalkának,akik időt és energiát nem kímélve minden pillanatodat vigyázzák és segítik?

Az energia még csak csak rendben volna,de idő? Idő,az ugye,elvileg csak itt van,nekünk van..ezen a síkon,ebben a dimenzióban,itt a Földön,na és persze,a környéken.Angyalok meg ugye,csak egy párhuzamos dimenzióban létezhetnek,mert ha hiszek bennük,akkor is csak jelzésekből ,apró vagy nagy csodákból tudhatom,hogy itt vannak körülöttünk.
Érzem,hogy ebben a labirintusban nagyon el tudok tévedni megint...hihi
Nem baj,mindig nálam van Ariadné fonala..majd csak kikeveredek innen is valahogy.
Biztos nem véletlen,hogy erre bóklásztam el...
Mi mindenre jó ez a véletlen-nem véletlen tudat,vagy hit,vagy minek is nevezzem?
Például most arra,hogy bátran tovább menjek a labirintus belseje felé,mert már meg is nyugtattam magam,hogy véletlenül sem tévedek el benne.

Na és persze az sem véletlen,hogy ebbe az irányba indultam.
A véletlenek,amelyek ugye,nincsenek,sokszor kisegítik az embert a bajból,vagy épp segítenek megelőzni azt.
Kivel nem fordult még elő olyasmi,hogy megbotlott a járda szélén és 10 másodperccel később lépett le a járdáról,ami hatalmas mázli volt,mert egy autó száguldott el arra az eredetileg "kijelölt"időben.Ha nem botlik meg,épp elé lépett volna.
Vagy lekésed a buszt és amikor a következővel elindulsz,megelőzöd azt,amelyről lemaradtál,mert lerobbanva áll az út szélén..
Millió és millió dolog,helyzet,esemény történik velünk és körülöttünk életünk során,amelyeket nem tudunk megmagyarázni,csak úgy történnek..
Sokszor nagyon el tudunk keseredni,ha valami nem sikerül,aztán egy idő után kiderül ,hogy az akkor úgy volt jó,ahogy volt.Olyankor áldjuk a sorsot,hogy akkor az a dolog épp úgy történt,ahogy.
Szóval,ahogy Könyves Kálmán anno kijelentette,hogy boszorkányok pedig nincsenek,úgy most én is kijelenthetem,hogy véletlenek pedig szintén nincsenek.
Tessék?
Azt mondod,azóta kiderült,hogy igenis vannak boszik?
Sebaj,ez sem lehet véletlen...:D

Szia kedves Te! Képzeld,ma az egyik barátom,aki szintén blogot ír,azzal lepett meg,hogy a blogjában ajánlja a blogomat.) Ha nem hiszed,megnézheted! Itt van,egy ugrásra tőlem..a zsinor.blog.hu..:) Csak egy beszélgetős oldalról ismerem őt,ahol gyakran és szívesen vagyunk én is,ő is és még sokan.Igazi kis baráti társasággá kovácsolódtunk már..amolyan virtuális baráti kör:) De hidd el,kedves Te,hogy ezek a barátok néha igazibbak,mint akikkel az életben,a való világban találkozol.Mert ők odafigyelnek rád,segítenek,ha kell,biztatnak,támogatnak,lebeszélnek vagy rábeszélnek...Szóval amolyan igazi barátok. Ma például emiatt a zsinor- blogos figyelmesség miatt olyan szép lett a napom,hogy azt te el sem hiszed:) Ami legszebb a dologban,hogy tutira nincs benne semmi érdek,semmi önzés,semmi számítás.Csak barátság van benne,jó nagy adag.) Tanítani való,igazi... Mert nem figyelünk egymásra,tudod Te is..Semmire és senkire nem figyelünk.Pedig kéne,nagyon kéne. Azt hisszük,hogy nagyon jól megvagyunk az odafigyelés nélkül és akkor jövünk rá,hogy mennyire nem így van,amikor megtapasztaljuk,milyen érzés,amikor valaki tényleg rád figyel. Úgy figyel rád,hogy közben nem akar tőled semmit cserébe.Csak segíteni szeretne,mert segíteni egymásnak jó.) Próbáld ki te is:)Csak egy icipici ráfordítás és hatalmas nyereség...Hogy ki nyer ilyenkor?Természetesen mindenki.Az is,aki kap valamit,de aki adja,sokkal többet nyer,ebben biztos vagyok.) Tudom,mert adni,segíteni jó.) Kedves Ven!Köszi a kedvességedet,nagyon jólesik:) Boldog,büszke lehet Tifa,hogy ilyen szerelme van és én is boldog vagyok,hogy ilyen barátom lehet,mint Te!:) Ezt az írást tegnap akartam föltenni ide,de sajnos nem ment... Valahogy nem akar minden idekerülni,ki érti ezt:) Pedig küzdöttem vele hosszasan,de hiába. Talán majd most,talán mert kell még hozzá valami. Csak tudnám,mi is. Ilyenkor én komolyan elgondolkodom,hogy mit is hagyhattam ki belőle,vagy mit kellene másként írni,fogalmazni. De a végén persze sosem változtatok,mert minek is?Az embernek nem azért vannak ilyen megérzései,hogy hallgasson is rájuk:D Véletlenek viszont nincsenek,ebben biztos vagyok.Mindennek oka van,minden valamiért történik,nem csak úgy..bele a világba oktalanul és céltalanul. Mondjuk,ilyenkor aztán már meg is győztem magam,hogy ugye,akkor az sem véletlen,hogy mégsem változtatok az írásomon és már helyére is került minden.) Mondhatod most,hogy ez egy igazi szőke nős logika,de mit tehetnék? Nekem ilyenem van..szőke vagyok:) Persze ez is jó ám sok mindenre. Egyrészt,senki nem vár tőlem túl sokat,másrészt meg minden buta dolgot meg tudok vele magyarázni. Szóval jó szőkének lenni.)Persze az sem elhanyagolható,hogy így nyugodt szívvel mesélhetek szőke nős vicceket..önirónia csupán,nem a szőkék megbántása..hihi Szóval marad minden így és ha már olvasod,akkor sikerült is föltennem ide:)

Szia kedves Te!

Tegnap azon gondolkodtam,hogy miért teszünk úgy,mintha érdekelne bennünket az Operabál..
Mármint,hogy megtartják-e,vagy sem..
Úgy viselkedünk ilyenkor,mintha máskor nem lennének körülöttünk gazdag emberek.
Ez mekkora áltiltakozás..
Negyven ember elmegy,hogy tiltakozzon és ezen több millióan szörnyűlködünk a tévé előtt ülve.
Aztán másnap ismét felkelünk és bemegyünk a munkahelyünkre,hogy ott is jól kibeszéljük,hogy jaj,micsoda ronda dolog is,hogy ezek képesek ilyenkor is bálozni...
Amikor ,ugye,sokaknak kenyérre sem telik..Aztán zajlik tovább az élet és egy hét alatt elfelejtjük az egészet.

Azt hiszem,kezdem érteni a kapitalizmus lényegét..
Van,akinek jól megy,van ,akinek megyeget,van,aki megél valahogy,van,aki épp csak létezik és van,aki vegetál szinte csodás világunkban.

De nézzünk más politikai alternatívákat..
Volt,ugye,a szocialista tábor..Azt hiszem,annak is kezdem érteni a lényegét.
Azt azért szidták,mert a pártemberek meggazdagodtak,és az operabálba jártak,miközben a többi ember a tévé előtt szörnyűlködött,hogy mikre pazarolják a pénzt..Ó,romlott burzsoázia..kékvér,stb..stb..

Van továbbá a királyság intézménye, van a monarchia,ugye..és sorolhatnám a végtelenségig..mindenhol a szegények és gazdagok örök ellentéte,a fény és árnyék harca az,amitől olyan minden rendszer,amilyen..

Lényeg ,hogy olyat sehol nem találhatsz,amely mindenki számára egyformán jó,vagy akár csak elfogadható.Lázadunk,mert lázadó az ember.

De vajon ettől fog változni a világ?
Ó,dehogy..

Lehetne egy jó világ..egy minden világok legjobbika,amit bizonyos Marx nevű úriember egykor megálmodott,de ahhoz sajnos nem nőtt fel még a világ és nagy valószínűséggel nem is fog soha.

Mert milyen szép is lenne,ha tényleg mindenki elvégezné a saját munkáját,minden bekerülne egy világméretű nagy,közös kalapba amelyből mindenki annyit vehetne,amennyire épp szüksége van.Nem többet,nem kevesebbet..
De ez sajnos utópia..álom,hiú ábránd..
De még mielőtt lekommunistáznál,elmondom Neked,hogy nekem itt is jó.Szeretek a mostban élni akkor is,ha nehéz.
Úgy is itt maradsz Te is,én is és mások is.Mert nekünk ez jutott.

Maradunk továbbra is irigykedő,lázadó,elégedetlenkedő emberek,mert az ember már csak ilyen...

Én meg álmodom tovább..örökkön örökké egy jobb világról,ahol mindenki mosolyogva ébredhet.Ahol nem gond a napi betevő falat,ahol nem dongetsz hiába falat..
ahol szebb a szép és nem baj,ha más vagy..ahol nem kell aggódnod,mit hoz a másnap.
Szóval egy világról álmodom,amegy élhetőbb ,miközben élem az mostanság elérhetőt.


Jaj,ezek a kínrímféle mondatok nem biztos,hogy kellenének ide,de itt hagyom őket,ha már egyszer ideíródtak.
Nem én akartam így..ők jöttek így elő,bocsánat érte.)

Szia kedves Te!

Ritkán írok magamról,személyes élményeimról,de most ezt el kell mesélnem neked.
Egyrészt okulásul,másrészt meg ,mert igazi kalandos történet,olyan rám jellemző,te is?-es dolog volt ez,ami történt.

Azzal kezdődött,hogy vettem egy luxor szelvényt.Ritkán teszek ilyet,mert a heti egy darab lottó is elég nekem pénzkidobás céljából,de most ilyen ritka pillanat volt.Nyerni akartam,hát kockáztattam.
Mint utóbb kiderült,nem volt ez fölösleges kockázat,nyertem 770 ft-ot!
Persze azonnal magával ragadott a játékszenvedély és elhatároztam,hogy ismét veszek egy szelvényt.Szóval nagyvonalúan és felelőtlenül  eldorbézolom az egész nyereményt és kész.

Biztonságba helyeztem tehát a szelvényemet egy-két régebbi,nyeretlen szelvény tetejére és vártam a hétfőt,hogy majd felmarkolom és egyben el is játszom hatalmas nyereményemet.
Valahogy azonban egész héten nem jutott eszembe a dolog,mígnem pénteken,takarítás közben rá nem találtam a szelvényekre.A nyeretlenekre és az egy szem nyertesre.
Hirtelen ötlettől vezérelve a legfölső kivételével markomba gyűrtem és a kukába dobtam az általam fölöslegesnek vélt papírcsíkokat.
Tegnap reggel aztán,amikor indulni készültem a totózóba,rámtört a felismerés,hogy a nyertes szelvényem helyett egy másik,ezeréves nyeretlen figyel a polcon.
Első megrázkódtatásomból eszmélve azonnal felismertem a szomorú tényt,miszerint valószínűleg a kukában landolt a nagy nyereményem. Őrült guberálásba kezdtem,miközben áldottam lustaságomat,amiért nem vittem le azonnal a szemetet,gondolva,hogy el van az reggelig a kukában.
Hát elvolt.hatalmas megkönnyebbülés volt,amikor rátaláltam a labdává gyűrt szelvényekre.Boldogan bontogattam a papírgalacsint ,mígnem rátaláltam az igazira,az egyetlenre.
Simogattam szeretettel,de úgy nézett ki szegény,mint ha a kutya szájából húztam volna ki..
Hmm...mit lehet ezzel tenni?..Így mégsem vihetem a totózóba..
Ekkor érkezett a barátnőm,aki bár nem szőke,mint én,kellő talpraesettségről és leleményességről téve tanúbizonyságot,magától értetődő egyszerűséggel annyit mondott:-Vasald ki!
Engem ugyan megvédenek az ilyen ötletektől az angyalaim,de ha mások tálcán kínálják őket,örömmel és azonnal veszek belőlük.Ekőkaptam hát a vasalót,a szelvényt két papírlap közé simítottam óvatosan ,majd őrült vasalásba kezdtem.
Még szerencse,hogy amint a felső szélével elkészültem,ellenőrízni próbáltam,vajon eléggé sima lett-e.
Az lett.Eléggé sima és nagyon nagyon lila..már már fekete.Első döbbenetünkből ocsúdva annyira nevettünk,hogy szemünkből potyogtak a könnyek.
Így múlik el a világ dicsősége!-mondtam és kukába akartam dobni a lila-fekete-fehér szelvényt.
Kata azonban elszántan kapta el a csuklómat félúton,kincset nem dobunk a szemétbe-mondta és bátran felvállalta,hogy ő majd elintézi a dolgot.Lesz nekem nyereményem,nyugi.D
A totózóban a hölgy eléggé furcsán nézte kivasalt szelvényemet,amikor Kata az orra alá dugta,majd kedvesen,a lélegzetvétellel küszködve,néha bugyborékoló hangokat hallatva,arcizmai rángatózásával kűzdve elmesélte,hogy ez ám hőérzékeny papírból készült és nem hogy a vasalást,de még a tűző napfényt sem igazán tolerálja.
Mindegy.Megkaptuk az újabb szelvényt,a maradék nyereményt és boldogan vártam az estét,amikor ismét nyerhetek.
És lőn!Ismét nyertem,most már 880 ft-ot,szóval gyarapszik ez szépen:)
Szelvényemet természetesen a polcra helyeztem,biztonságos helyre,ahol nem érheti sem hő,sem fény,sem én magam..
Isten óvja a Királynőt,valamint a luxor szelvényeket tőlem és Katától!

p>Szia,Kedves Te!</p>
<p>Elmeséltem neked előző írásomban a Tengrit-i teremtés lényegét dióhéjban.</p>
<p>Azért dióhéjban,mert beszélhetnék róla sokkal bővebben is,ha sokkal többet tudnék róla,de sajnos nem tudok .Így csak azt ígérhetem,hogy megpróbálom jobban megismerni és ha sikerül,mesélek még róla.</p>
<p>Amiről most akarok írni,az úgyis elég lesz egy blogbejegyzésnek.</p>
<p>Mégsem írhatok egész regényt ide..megunnád.Nem vagyok én még olyan profi..hihi</p>
<p>Szóval,ami a Yotengritben,vagy Jotengritben legjobban megfogott,az maga a fő alapelv,amire a törvényei épülnek.</p>
<p>Ez pedig a "Jószomszédság törvénye"</p>
<p>Egyszerű törvény.Érthető .Tömören van megfogalmazva,de minden benne van a békés egymás mellett élésről.</p>
<p>Mindent szabad,ami másoknak nem árt.</p>
<p>Ennyi.Milyen egyszerű ez...</p>
<p>Igaz,hogy szemeim előtt az anarchia rémképe lebeg,amikor olvasom,de álomnak szép,ez kétségtelen.</p>
<p>De azért gondold meg,kedves Olvasóm,milyen szép is lenne,ha soha többé nem lenne rasszizmus,amtiszemitizmus,nem lennének ellentétek,háborúságok,galibák.</p>
<p>Mert mindenki csakis olyat tenne,csakis úgy élne,hogy másoknak ne ártson vele.</p>
<p>Márpedig a béke alapja épp ez.Hogy nem ártok senkinek.</p>
<p>A tüntető nem dobálna köveket,nem gyújtogatna autókat,nem riogatna járókelőket.</p>
<p>A rasszista nem is létezne..Hiszen okafogyottá válna a szó..</p>
<p>Napfényes idők lennének azok,amikor együtt egymásért..nem pedig mindenki mindenki ellen..</p>
<p>A parlamentben azon munkálkodnának a honatyák,hogy jó törvényeket hozzanak,amelyek betarthatók,amelyektől élhető a világ és főleg kiszámítható a jövő.</p>
<p>Nem azt nézné senki,miben más a másik,hanem azt,hogy miben hasonlítunk egymásra.</p>
<p>Nem bántanánk a szomszédainkat és ők sem bántanának minket.Ó,micsoda csodás világ lenne.)</p>
<p>Még a végén talán szeretet is költözne a világba.</p>
<p>Na nem olyan "szeretem a kedvesemet,a családomat,a barátaimat" szeretet,hanem igazi,egyetemes,"szeretem az egész világot" szeretet.</p>
<p>Hiszen a szeretet az elfogadásról,a toleranciáról szól elsősorban.</p>
<p>Persze,itt mondhatod,kedves Te,hogy akkor fogadjam el a rasszista gondolkodást is,ha ennyire tele vagyok szeretettel..</p>
<p>De épp ez a szép a dologban..hát nem érted?..Nem is lenne rasszizmus akkor!</p>
<p>Lehet,hogy gondolatban lenne olyan,hogy valakik valakiket nem szeretnek..de attól még békésen megférnének egymás mellett és ez elég is.</p>
<p>Nem lenne bűnözés,verekedés,gyilkosság,nem rabolna ki senki senkit és meg sem fordulna senkinek a fejében,hogy balhézni kéne a szomszédos országokban,hogy a magyarságot megvédje.</p>
<p>Azért én bevallom,ezt sem nagyon értem..</p>
<p>Miből gondolja azt bárki is,hogy attól a magyarságnak jobb lesz külföldön,ha mi magyarok innen,Magyarországról próbáljuk irányítani a dolgaikat.És akik ezt így gondolják,vajon mit szólnának ahhoz,ha mondjuk a szlovákok vagy szerbek,vagy bárkik,akiknek hazánkban élő honfitársai vannak,idejönnének és tüntetnének ellenünk,mert nem adunk elég teret nekik.</p>
<p>Vegyük például Erdélyt.Szinte biztos vagyok benne,hogy jól megvannak ők nélkülünk.Abban is biztos vagyok,hogy nem szeretnének,nem akarnak Magyarországhoz tartozni.Ha akartak volna,megtehették volna egykor..</p>
<p>De Erdélyi fejedelemség volt az mindig is..teljesen autonóm,így hát ha valamire vágynának is,szinte biztos,hogy nem ránk,csupán önnönmaguk régi világára.</p>
<p>Mondhatod most,hogy nem vagyok elég magyar..nem vagyok elég hazafias.Mondd nyugodtan,én akkor is így gondolom.</p>
<p>Elég nekem,hogy én tudom,mit érzek,mennyire szeretek itt élni és mennyire el tudok mindenkit fogadni olyannak,amilyen..</p>
<p>Hiszen csak így mondhatom nyugodt szívvel,hogy ne akarjon senki megváltoztatni.Így,hogy én sem akarok másokat.</p>
<p>Persze,mondhatsz olyasmit,ami gondolkodásra késztet,amitől változom,ahogy mindig minden változik a világban,de nem parancsszóra.Változom csak úgy magamtól..butulok,vagy okosodom..de magamnak,magamban és ha a Te véleményed által változnék,az csak azért lehet,mert jó a tükör,amit elém tartottál,nem pedig azért,mert változtatni akarsz engem.</p>
<p>Hidd el nekem,sokkal jobb dolog egymásra mosolyogni,mint egymásra vicsorogni..próbáld csak ki.érdemes!:)</p>
<p>Ha rámosolyogsz a világra,a világ visszamosolyog rád!:)</p>

Szia kedves Te! Ismét itt vagyok és teleírom a monitorodat ,ha nem bánod. Néhány napig nem tudtam jönni,de nem tétlenkedtem addig sem.Megismertem ugyanis Tengritet,az ősi Istent. Na jó..azért nem személyesen persze és nem is nagyon nagyon..csak úgy érdeklődésemet felkeltőn beszélgettem erről valakivel. Hát..mit ne mondjak..meglepett a dolog,hogy az életemben feltünt egy újabb Isten,aki ugye,ugyanaz,mint az eddigi,csak egész másként hívják és egész más a története. Ne is akarja nekem senki bebeszélni,hogy Istenek szaladgálnak mindenfelé az univerzumban,vagy a tudatban vagy bárhol.. Egyetlen Ő..a Teremtő.Csak sokan sokféleképpen tisztelik. Nevezheted Istennek,Allahnak,Manitunak,vagy Tengritnek,mindegy,mert hitem szerint MIND EGY. Utazzunk el most a Rábaközbe képzeletben,abba az időbe,amikor még a kereszténységnek a gondolata sem vetődött fel.. Valamiféle Sámánok tisztelték és vallották a BÜÜN-t,az ősi vallást,amelyből aztán a keresztény bűnbe esni szóösszetétel kialakult.A keresztények szerint ugyanis bűn volt,ha valaki a büün híve volt.Ha beleestél a büünbe,a keresztény vallás szerint neked annyi volt...kiestél a kosárból,Isten nem szeretett többé...Szóval büün-ben hinni bűnnek számított akkoriban és ez megmaradt ma is.Bár tény,hogy attól,hogy a kereszténység elitélendőnek tartja,esünk a bűnbe ma is elég gyakran,még maguk a keresztények is ezt teszik.Na nem azért,mert a bűnbe esés olyan jó dolog.Nem,nem..csupán az a cél ezzel,hogy ébren tartsa az emlékezetet és intő példaként lebegjen szemed előtt a bűn maga.Vagy a büün maga?..Ki tudhatja ezt..Az átlag ember szeret bűnbe esni,ez tény..hihi Na,azért itt tennék egy icipici kitérőt bűn ügyben.Ha ugyanis Ádám és Éva bűnbe estek,akkor vajon visszatértek az ősi valláshoz? Ó,micsoda balga feltételezés ez..már hogyan is térhettek volna vissza,ha egyszer a keresztény hit szerint az első emberpár voltak ők..Úgy értem,az első keresztény emberpár .Márpedig ,ha ők voltak az elsők,akkor nem térhettek vissza valamihez,ami előttük nem is létezhetett..Vagy a két vallás ugyanaz lenne,csak más megközelítésben?Hajaj..ez azért így már túl meredeknek tünik..viszont alátámasztja azt az elképzelést,hogy tulajdonképpen ugyanarról az egyetlen Teremtőről van szó. De nem is ez a lényeg. Lényeg Tengrit,vagy Jotengrit,aki persze magyar volt,a Rábaközben élt és amikor egyszer csak elkezdett unatkozni egyedül,kettévált férfi és női minőségre és így kezdődött a teremtés maga. A női minőség UKKÓ lett,ami Boldogasszonyt jelent,a férfi minőség pedig az isteni Isten..TENGRIT maga.Ők ketten együtt teremtik a világot. Ebből a hatalmas iker örvénylésből kivetődött a negatív energia,amelyet aztán egy rossz szellem ragadott magához,akit GONUZ-nak hívtak és ó,jaj..megszületett ezáltal a gonosz is.. Ő az,aki nagyra nőtt..szinte akkorára,mint maga Tengrit és Ukkó és igyekszik állandóan rontást szőni a két nem közé.Sajnos nem kevés sikerrel. Nem csoda tehát,ha a nők és férfiak ma is gyakran civakodnak mindenféle értelmes és értelmetlen dolog miatt. Emberi értelmem erősen tiltakozik az ellen a nézet ellen,miszerint maga az ember egy olyan állat csupán,aki életben tartja a testet kapott ISZ-t,a szellemet,aki SZUSZ-szal,a lélekkel együtt azon munkálkodik,hogy gyarapítsa önmagát. Nah,egy szuszra ennyit tudtam írni most..folytatom majd,ha érdekel. Bár azt hiszem,akkor is folytatom,ha nem érdekel,mert azt ugyan honnan tudhatnám,hogy érdekel-e téged,vagy sem:)

Szia Kedves Te!

Most csak úgy írok neked,mindenféléről,ami eszembe jut.
Nincs semmi konkrét téma.
Ilyen is létezik.
Miért is ne létezhetne,hiszen ha az ember beszélgetni kezd valakivel,akkor sem mindig tudja előre,miről is szeretne,miről is akar beszélgetni.
Menet közben kialakul az úgy is.

Hát,most én is így vagyok ezzel a blogírással.Írok,írok,aztán valami úgy is lesz belőle.:)
Még sosem fordult elő velem,hogy nem tudtam miről beszélni.
Olyan szépen esik a hó,annyira szikrázó és varázslatosan szép a lámpák fényében a hópihék tánca,hogy már erről is írhatnék neked.
De valahogy már nem tudok igazán örülni a havazásnak.Várnám a tavaszt..Olyan vidám dolog,amikor kibújnak az első hóvirágok és óvatosan,szerényen körülnéznek a nagyvilágban,hogy az embernek azonnal tavaszi hangulata támad.
Erre mi történik egy-két nap elteltével?
Újabb havazás takarja be az épp csak nyújtózkodni kezdő,ébredező természetet.Lehet,hogy egy időre el is megy a kedve az újabb próbálkozástól.
Fázósan,vacogva bújik meg a hótakaró alatt és ismét álomba szenderül.A tavaszról álmodik.
Napfényről,madárcsicsergésről,zöldellő lombokról,pajkosan csiklandozó,vidám fűszálakról.
Szóval kikeletről.:)
Nem vagyok igazi télkedvelő,ez tény.
De azért karácsony táján nagyon szeretem a hóesést,a hótakarót ,sőt még hógolyózni is szeretek.Vagy sétálni a hóesésben.Olyankor jó érezni az arcomra hulló hópelyhek hideg érintését, a szempillámra hulló pihék játékosságát..Persze,olyankor nem esik.Miért is tenné?Majd ha fagy!vagyis akkor nem..majd ha már nem fagy..amikor már tavaszodni kéne a világnak,majd akkor esik.
 Már jó ideje egyre jobb idő van és ilyenkor  az ember a tavasz érkezésében reménykedik.
Kicsit most árulónak érzem a természetet..vagy inkább tréfás kópé,aki elhúzza az orrom előtt a mézesmadzagot,majd amikor már egészen beleélem magam,hogy eljött az én időm..kivirul végre a természet és süt rám a nap,akkor gyorsan visszaveszi a felém nyújtott ajándékát és helyette egy nagy hógolyót nyom a kezembe.)

Mindenesetre engem nem tud átverni.
Tudom ám,hogy itt a tavasz a kertek alatt,csak idő kérdése és újra kisüt a nap:)

Addig meg álmodom a hóvirágokkal együtt egy napfényesebb,szebb,jobb világról.

Szia,kedves Te!

Igyekszem kedvesen megszólítani téged és erre a kedves a legalkalmasabb szó.

Olyan kedveskedő,de nem tolakodó.Olyan,amit mondhatok bárkinek ismeretlenül is akár.

Hála anyanyelvünk sokszínűségének,millió variációban használhatom és mindig mást és mást jelent.

Lehetek udvarias,mondhatom: "kedves,hogy megértesz" vagy "kedves,hogy segítettél"..esetleg" köszönöm,kedves vagy":)

Lehet kicsit játékos,bohókás,vidám..Ó,de kedves kis állatka!

Semmi extra..csak egyszerűen kedves..

Lehet vidám és akkor mosolygok rád kedvesen.)

Persze,ez a jelző nem csak emberekre vonatkozhat.Lehet kedves egy emlék is,vagy egy hely,vagy bármi más.

De van egy jelentése,amikor csak úgy magában van..

Akkor a legszebb:)

Képzeld csak el...mondd ki magadban,vagy akár hangosan is,miközben valakire gondolsz,aki kedves neked!

Olyan nagyon megtelik szeretettel...szinte oltalmazón átöleli a Kedvest,miközben határtalan örömet okoz a tudat,hogy van,kinek mondanod és hogy épp Ő az,akinek mondhatod:)

Ne úgy gondold,hogy kedves X,vagy Y..nem,nem..úgy egészen más.

Mondd csak azt: szia Kedves!:)

Érzed a különbséget?

Na,erről beszélek..

Sokkal több,mint a kedvesem,mert nem birtokolni akar.Egyszerűen és önzetlenül gondol kedvesnek.

A" kedvesem"-nél már ott van némi önzés..hogy miattam és értem vagy kedves..az enyém..senki másé..Hát,mit mondhatnék?..Zongorázni lehet a különbséget!

Pedig mindkét szó tud nagyon szeretni és mégis..

Van,aki azt mondja,régies és idejétmúlt ,de szerintem  a szépség örök érvényű.Sosem évül el,nincs szavatossági ideje és ha gyakran ismételgeted,egyre inkább megtelik tartalommal:)

Márpedig ez a szó szép.Mert önzetlen.Mert nincs mögöttes szándéka,nem akar,nem követel,nem kér,csak tudtni akarja,hogy akinek mondod,fontos neked.

Kedves...

Megsimogat,átölel,biztat és biztosít,hogy van kire számítanod.

Napsugaras szó..sosem borítja semmilyen felhő.árnyékot hírből sem ismer.Szárnyalni tud a

magasba fel,vagy csakodasimul hozzád és figyel rád csöndben.

meghitt,vagy ábrándos...úgy igazán...olyan nagyon,nagyon...

 

Szóval a magyar nyelv egyik legszebb szava!

Szaporíthatnám a szót,ragozhatnám még,miért és mitől kedves a kedves.Hogyan és hányféleképpen kedves,de fölösleges.

Kedvesen elköszönök inkábbmert egy kedves sms-t akarok írni:)

Kedves vagy,hogy elolvastad a mai gondolataimat is.

Boldog Valentin napot,kedves olvasó!:)

 

 

 

 

Szia ismét,kedves Te!

Nagyon fura érzéseim vannak ma...Hiányzik az írás.
Azt hiszem,blogfüggő lettem.Vagy inkább blog-írásfüggő.Állandóan írhatnékom támad.
Most például képtelen vagyok lefeküdni addig,amig ide nem írom neked a magyarok bejövetelének lehetséges verzióját.

Nem is annyira a bejövetel a lényeg,sokkal inkább az összetétel..
Mert lássuk be,eléggé összetett probléma ez.
Mert ugye,ha azt mondom,magyar vagyok,akkor mire is gondolok?
Hát..semmiképp sem arra,hogy ősi magyar vér csörgedez XXI. századbeli ereimben.
Van egyáltalán olyan,hogy ősi magyar vér?..Mihez képest ősi és mihez képest magyar?
Már az indulásnál problémák adódtak ezügyben.Mert ugye..nemzetségek ide,vagy oda,azért mégiscsak különféle népség voltunk mi már akkortájt is...és ez még csak a kezdet..
Útközben ki tudhatja,hány bátor harcos pihente ki fáradalmait idegen sátrak buja nemez,vagy állatbőrponyvái alatt.De ez még nem is lenne baj,mert hát..a vitézeink továbbmentek..legföljebb itt is,ott is egy egy pici magyar született,ami külön hasznos,mert hát..fogy a magyar,nem vitás:)
Na de az már lényegesebb kérdés,hogy hány magyar leány sátrának árnyában pihent meg ki tudhatja mennyi és miféle kackiás vitéz...és a tiszta magyarságnak innentől kezdve,ugye,vége is...
Aztán amikor ide megérkeztünk és nemes egyszerűséggel,magyaros fifikával lenyúltuk ezt a kis medencét szegény Szvatopluktól,már egy csomó mindenféle ember lakott itt.Mi meg beköltöztünk társbérletbe és estünk tőrbe,szerelembe..mikor mibe..

Később a Nemességünk házasodott pénzért,földért,szerelemért,hatalomért mindenféle néppel..
Ma meg aztán már..hajaj...
Nem is tudhatja senki senkiről,honnan jött ,bár tény,hogy azt se nagyon,hová megy.

De hát,nem tehetek róla,én akkor is szeretek magyar lenni,mert magyarnak lenni jó !:)
Persze biztos jó más nemzetbelinek is lenni,de én azt nem tudom..honnan is tudnám?
Mindig magyar voltam,nem is próbáltam más lenni.

Nem olyan ősi,vérbeli,mindenkit kirekesztő magyar,csak amolyan kis magyar magyar...tudod,olyan,akinek picit gyorsabban dobog a szíve,ha meghallja a himnuszt és aki büszkén mosolyog,ha meghallja,hogy valahol a nagyvilágban egy magyar ismét alkotott vagy feltalált valami csodát..

Hidd el ,kedves Te,nem is olyan bonyolult kérdés ez.
Magyar az,aki magyarnak érzi magát..ilyen egyszerű:)

Szép estét,kedves Te! Tegnap nem sikerült összehoznom egyetlen használható bejegyzést sem,így most folytatom dimenzióváltós kalandtúrámat. Bár nem hiszem,hogy hiányoltad volna nagyon a tegnapi írásomat,de úgy teszek,mint ha hinném,hogy igen és a kedvedért ma mindenképpen írnom kell:) Dimenziót váltani strapás dolog.Főként annak,aki nem képes normálisan kezelni a saját számítógépét sem:D De ne gondold,hogy feladom,vagy gyáván meghátrálok..Nem,nem..erre ne is számíts! Itt van még a nagy kérdés,mi lesz a Földdel a Nagy Pillanatban?! Erről még beszélnem kell,nem hagyhatlak kétségek között.Legutóbbi írásomat azzal fejeztem be,hogy egy hatalmas ütközés micsoda pusztítást végezhetne a Földön. Na,ezt most azonnal elfelejtheted! Tudom,mi fog történni!:) A jó öreg Föld nem fogja hagyni,hogy lakóit bántódás érje,mert bár undok kis lényünk szennyezi,pusztítja,bántja ezer és ezer módon,Ő mégis szeret minket,a gyermekeit,akik rajta élünk és mint egy gondoskodó,jó anya, vigyáz ránk nagyon. Fogja magát tehát és tanulva az évezredek óta rajta élő emberektől,megkeresi a kiskaput,amin át sérülés nélkül suhanhat át az új dimenzió ismerelenségébe. Látod..ilyen egyszerű.Az ember megtanított neki minden apró trükköt,ami a túléléshez kell. Surranópályán,feltünés nélkül osonva egyszer csak az élen lesz és megnyeri a nagy harcot az Univerzum ellen. Persze,lehet hogy nem is ellene..lehet,hogy az univerzum hatalmas egysége édesgyermekének tekinti aprócska Földünket és mint a mesében a legkisebb királyfi,úgy a világ létezésének síkján a kicsi,kék bolygónk lesz a nyerő:) Főleg,ha mi,magyarok irányítjuk. Tőlünk tanulhat leginkább túlélést,talpon maradást,cseleket.:)Azért van,amit nem tőlünk kellene tanulnia..az összetartást,a toleranciát sokan csak hírből ismerjük,de néha még azt is letagadjuk,hogy egyáltalán ismerjük. Nagy kár. Szeretek magyar lenni,de szeretném,ha azt is mondhatnám,hogy magyarnak lenni jó! De sajnos mostanában nem igazán jó.. Annyit beszélünk a magyarságunkról,hogy lassan elfelejtjük,kik is vagyunk valójában és mitől vagyunk azok,akik vagyunk. Mert hát..vándorlásaink során micsoda kalandokba keveredtünk anno,mire ideértünk,ahol épp vagyunk. Útközben annyiféle emberrel találkoztunk..hajaj..ha ezt kifejteném....)) Végülis..miért ne fejteném? Legközelebb elmesélem,mit gondolok erről,hogy is volt ez... Befejezem most,mert ide már nem fér több gondolat. Legközelebb is várlak! Én jövök és írok neked majd:)

Szép napot,kedves Te!

Hát újra itt..

Ma is váltanám a dimenziót,mert ennél azért lásd be,csak jobb lehet!Vagy mégsem?

Ki tudhatja ezt előre..Próba ,szerencse!Váltásra fel!

Bár tegnap valaki azt mondta,nem kéne nekem ilyesmiről blogot írni.Persze előtte megtette a saját kis tiszteletkörét,hogy jó kis blog ez..meg hogy jaj de ügyes kis írás..és csak így tovább..de valami másról,mert ez ugyan kit érdekel.?!:)

Hát ki tudja..lehet,hogy igaza van.Lehet,hogy nem is való nekem a blogírás.Ma reggel is sikerült egy laza mozdulattal az éterbe röpítenem életem talán legjobb blogbejegyzését...nem akarta menteni a rendszer..gondoltam,frissítem az oldalt..:D

Írásom azóta már egy új dimenzióban szárnyal a térben,ahová csak a gondolat érhet el...

Neki már sikerült,nem kétséges.:)

Az Inkák azért tudhattak valamit..Ők a naptárukat csak 2012-ig írták..Bár az is lehet,hogy akkor megunta a dolgot ,aki írta és azt gondolta: -Én már jó előre megcsináltam ezt a naptárt,ideje nyugdíjba mennem.Mire odajutunk,majd csak továbbírja valaki..Mi meg itt mindenféle talányokat bogozgatnánk,hogy világvége,vagy dimenzióváltás,esetleg "csak" korszakváltás lesz akkor..Jó,jó..tudom,hogy a korszakváltás sem apróság,na de a másik két lehetőséghez képest mégiscsak kis dolognak számít.:)

Én mondjuk,apró kis értelmemmel a cunamit is el tudom úgy képzelni,mint annak következményét,hogy a Föld épp akkor ér arra a pontra,ahol majd átugrik abba a bizonyos másik dimenzióba itthagyva teret és időt..Gondolj bele..odaér a határhoz..és a surlódás hatalmas lökéssel taszítja vissza a Földet ebbe a dimenzióba,amitől az óceánok mélyén megremeg a lelke és ez a remegés okozza a szökőáradatot..Lehet,hogy fura Neked,de én látnék ebben realitást..

Valamiképpen meg kell magyaráznom magamnak a dolgokat ahhoz,hogy el tudjam őket fogadni.Na,jó,na jó..mondhatod most,hogy akkor minden romokban heverne az ugrás pillanatában..de ez már egy másik gondolatsort vonna maga után..

Most félbehagyom ismét.

Majd írok,ha bírok.Most ennyi volt a fejemben..

Legyen derűs,szép napod!:)

Hát újra itt..

Ez a 2012 foglalkoztat mostanában nagyon.Mert mi is lesz akkor?Beszélnek mindenfélét..olvasok annyi cikket róla de igazán senki sem tud semmit..

Találgatnak,ahogy én is.Neked persze lehet,hogy többet mond ez a dátum,mint nekem..én csak egy lelkes amatőr vagyok:)

Ezért van a fejem tele kérdésekkel.Mert hát az azért nem lehet,hogy semmi sem lesz akkor,ahogy az sem valószínű,hogy vége lesz a világnak.

De akkor mi lesz ?

Azt értem,hogy a Föld ellipszis alakú pályáján van egy pont ,ahol egy másik dimenzió határát súrolja.Értem?...Ez azért túlzás..Érteni vélem talán.

De a nullponti energiánál elakadtam.Az valahogy felfoghatatlan három,maximum négydimenziós lényemnek,hogy van olyan pillanat,amikor az örökké mozgó világ fogja magát és egy földi pillanatra megszűnik mozogni.Réveteg mozdulatlanságba dermedve várja a sodródást amely átrepíti őt egy másik dimenzió csodás világába,ahol már telepatikus lesz a társalgás is akár és ahol csak jó történik a világban,mert az már odaát lesz.Odaát,ami ugye csakis csodás lehet mert ismeretlen,misztikus és megfoghatatlan,tehát olyan,amilyennek képzelem,amilyennek szeretném,amilyennek ámodom.

Mert álmodom egy jobb világról,egy szebbről,ahol mosolyogni tud mindenki:)Mert mosolyogni jó.:)

Szóval mennék 2012-ben dimenziót váltani.Csak tudnám,merre induljak el.Mert vannak,akik azt mondják,attól lesz szebb az a világ,hogy az éretlen lelkek,a rossz és gonosz emberek itt rekednek ebben a régi,vacak kis világban,ahol holló a hollónak... és ahol kéz kezet mos,..meg szemet szemért.. és nagyhal kishalat eszik.Itt,ahol nem mindenkire süt a nap de van akire túl erősen süt .Aho l kicsi és egyszerű a világ,vagy hatalmas és bonyolult,ahol lehetsz okos is ,szép is,meg buta,csúnya,szerelmes és szerethető,boldog és szomorú..szóval olyan emberi lehetsz:)

Ott a másik dimenzióban milyen lehetsz vajon?..És mi lesz azokkal ,akik itt maradnak?Egyáltalán ki marad és ki mehet?Ki fogja eldönteni?Egy magasabb intelligencia talán,aki nem látta soha,amint reggel a kedvesed rádmosolyog?Vagy amint épp rálépnek a lábamra a villamoson és álmosan,szabódva kérnekelnézést érte?Nem látta a lényeget,csak a felszínt és a legmélyebb titkokat.Nem tudhatja tehát,mi is az az átlag..Mitől szép a kibékülés egy veszekedés után,mitől jó a gyógyulás egy betegség után és mitől bocsátod meg a közértben,ha elédtolakodnak.

Miről szól ez a dimenzióváltás? Jóról,vagy rosszról?

Mert ugye,a jóság és a rosszaság is relatív.Feltéve,ha minden tényleg relatív.

Kivéve talán a relativitást..mert az ugye,nem lehet relatív..annak egyértelműnek és mindenki szemszögéből egyformának kell lennie,különben megdőlhet a relativitás elmélete.

Húú..hová elkalandoztam...Én csak dimenziót akarok váltani egy jobb,szebb,élhetőbb dimenzióra..

De erre még visszatérek holnap,mert nem tudtam magamat meggyőzni...

Nincs mese..szőke vagyok..nem érthetek mindent azonnal.D