te is?

Szia,Kedves Te!

Fölébredtem korán és már nem merek visszaaludni,mert abból tuti ,hogy késés lenne,így gondoltam,írok ide neked valamit.
Persze csak úgy írni valamit nem olyan könnyű ám.Főleg félkómás,hajnali aggyal..hihi
De azért megpróbálom.
Pl eszembe jutott a tegnapi mandalás írás kapcsán,hogy az EDDA is egy mandaláról énekel."Kör közepén állok,körbevesznek jó barátok,körbevesznek jó barátok s rosszak".."ha egyszer odébbállok,a kör közepéről majd hiányzok.Rám többé nem találtok rosszak."

Mindannyian a körünk közepén állunk s a rosszak nem találnak ránk ,ha kiszállunk a körből s elindulunk az ismeretlen úton egy másik élet,egy másik világ,vagy az örökkévalóság irányába.
Azért írtam alternatívákat,mert mindenki másként gondolja ezt az utat a végtelenbe.
Nah,még mielőtt depressziósnak titulálnád írásomat,elmondom,mit is gondolok erről.

A halált pihenőnek tekintem két élet között.Voltam már és leszek is még,ebben biztos vagyok.
Nekem ez az egyetlen kis élet,amelyet épp most élek,nem elég arra,hogy elintézzek mindent,amiért születtem,születek majd és szoktam születni általában 70-80 évenként..hihi
Igen,igen,jól látod! Hiszek a reinkarnációban.A lélekvándorlás nagy utazása sok sok állomással tarkítva,megtanít nekem mindent,ami tanulható és közben továbbadok másoknak mindent ,amit tanulok.
Mert erről szól az élet,erről szól a karma törvénye.
Folyamatosan tanulunk és tanítunk minden szavunkkal,minden mosolyunkkal,minden bánatunkkal.
Maga a karma egy nagy tanulásról szól.Igyekszem tehát a karma által számomra kijelölt leckéket megtanulni,több kevesebb sikerrel.
Persze,hamar rá lehet jönni,hogy nem tanultam meg a leckét,a jó öreg tanító,a Szaturnusz ugyanis újra és újra elém teszi a feladatot,amíg hibátlanul nem tudom megoldani.
Márpedig én tele vagyok hibákkal,ez tény.)

Eléggé kemény a mostani karmám is,de a régebbiekkel sem nagyon dicsekedhetek.
Előző életeimben sosem voltam sem királynő,sem főpapnő,de még valami bölcs tanító sem..legalábbis nem tudok róla.Pedig az olyan menő dolog mostanában..:)
Tudok viszont arról,amikor 1100 környékén voltam szerzetes..hihi
Meg egyszer,valamivel később voltam méhész is.Mondjuk ez nem kellemes emlékű élet,ma is kerülöm a méheket,mert anno halálra csíptek..Ronda egy halál,mondhatom:S
Voltam aztán orvos többször is,meg filozófus,valamint parasztasszony.
Minden életemből hoztam valami emléket,úgy érzem.
Ha az embert valami megmagyarázhatatlan módon vonzza,vagy épp taszítja,az bizony elképzelhető,hogy valamely előző életbeli élmény következménye.

Persze,nem akarlak rábeszélni,hogy te is hidd,amit én.
Mindenkinek van saját hite,nem érdemes és nem is szabad szándékosan  befolyásolni.
Nekem ez a hit megfelelő.
Ha vallásos lennék,minden bizonnyal buddhista lennék,de nem vagyok.
Nekem saját,külön bejáratú hitem van,épp nekem való ,olyan,amelyet egyetlen egyház sem köthet gúzsba dogmákkal,tanításokkal,szabályokkal.
Szárnyaló,boldog hit az enyém,mely állandó optimizmussal fűszerezve az emberi értelemben,a szeretetben ,az elfogadásban ,a valamikori világbékében és a mosoly erejében hisz.:)