Szia ismét,kedves Te!

Nagyon fura érzéseim vannak ma...Hiányzik az írás.
Azt hiszem,blogfüggő lettem.Vagy inkább blog-írásfüggő.Állandóan írhatnékom támad.
Most például képtelen vagyok lefeküdni addig,amig ide nem írom neked a magyarok bejövetelének lehetséges verzióját.

Nem is annyira a bejövetel a lényeg,sokkal inkább az összetétel..
Mert lássuk be,eléggé összetett probléma ez.
Mert ugye,ha azt mondom,magyar vagyok,akkor mire is gondolok?
Hát..semmiképp sem arra,hogy ősi magyar vér csörgedez XXI. századbeli ereimben.
Van egyáltalán olyan,hogy ősi magyar vér?..Mihez képest ősi és mihez képest magyar?
Már az indulásnál problémák adódtak ezügyben.Mert ugye..nemzetségek ide,vagy oda,azért mégiscsak különféle népség voltunk mi már akkortájt is...és ez még csak a kezdet..
Útközben ki tudhatja,hány bátor harcos pihente ki fáradalmait idegen sátrak buja nemez,vagy állatbőrponyvái alatt.De ez még nem is lenne baj,mert hát..a vitézeink továbbmentek..legföljebb itt is,ott is egy egy pici magyar született,ami külön hasznos,mert hát..fogy a magyar,nem vitás:)
Na de az már lényegesebb kérdés,hogy hány magyar leány sátrának árnyában pihent meg ki tudhatja mennyi és miféle kackiás vitéz...és a tiszta magyarságnak innentől kezdve,ugye,vége is...
Aztán amikor ide megérkeztünk és nemes egyszerűséggel,magyaros fifikával lenyúltuk ezt a kis medencét szegény Szvatopluktól,már egy csomó mindenféle ember lakott itt.Mi meg beköltöztünk társbérletbe és estünk tőrbe,szerelembe..mikor mibe..

Később a Nemességünk házasodott pénzért,földért,szerelemért,hatalomért mindenféle néppel..
Ma meg aztán már..hajaj...
Nem is tudhatja senki senkiről,honnan jött ,bár tény,hogy azt se nagyon,hová megy.

De hát,nem tehetek róla,én akkor is szeretek magyar lenni,mert magyarnak lenni jó !:)
Persze biztos jó más nemzetbelinek is lenni,de én azt nem tudom..honnan is tudnám?
Mindig magyar voltam,nem is próbáltam más lenni.

Nem olyan ősi,vérbeli,mindenkit kirekesztő magyar,csak amolyan kis magyar magyar...tudod,olyan,akinek picit gyorsabban dobog a szíve,ha meghallja a himnuszt és aki büszkén mosolyog,ha meghallja,hogy valahol a nagyvilágban egy magyar ismét alkotott vagy feltalált valami csodát..

Hidd el ,kedves Te,nem is olyan bonyolult kérdés ez.
Magyar az,aki magyarnak érzi magát..ilyen egyszerű:)